A szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására. Az Energiaklub átfogó elemzést készített a szélenergiában rejlő lehetőségekről.

Az elmúlt száz évben kialakított energiarendszer fenntarthatatlan, mostanra egy sokkomponensű válság veszélyezteti az emberiség puszta létét, ezért elkerülhetetlen az energiarendszer mielőbbi radikális átalakítása. A hatékonyság fokozása és a tudatosság javítása mellett a megújuló energiaforrások ésszerű felhasználása segíthet hozzá a lényegesen kisebb környezeti és társadalmi károkhoz.

Az Energiaklub ezért a legfrissebb tudományos eredményekre feldolgozásával átfogó elemzést készített és önálló kutatást végzett a szélenergia alkalmazásáról Szélenergia a 21. században – és Magyarországon címmel, és a legfontosabb megállapításokat hét pontban foglalta össze.

1. Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek, vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok teszik lehetetlenné.
2. A szélenergia esetében is számolni kell a környezet terhelésével, de ez – szemben a jelenleg domináns technológiák károkozásával – gondos tervezéssel egy elfogadható szint alá szorítható.
3. Az üzemeltetők tapasztalata alapján bizonyosan állítható, hogy a szélturbinák hazánkban gazdaságosan üzemeltethetők. A működésük ezen jellemzőjét meghatározó kapacitásfaktor a már 15 éve működő hazai szélerőmű-állomány esetében jellemzően hasonló vagy jobb értéket mutat, mint az európai vagy a német átlag.
4. A világban a megújuló energiaforrások támogatottsága kiemelkedően magas, ezen belül a szélenergia megítélése is kifejezetten pozitív. Különösen érdekes, hogy a szélerőművek közelében élők esetében az átlagosnál is jóval magasabb a technológia elfogadottsága.
5. A szélenergia hazai térnyerése jelentősen csökkentené Magyarország energiaimportját, kiszolgáltatottságát, ráadásul úgy, hogy mindez az adófizetők számára nem jelentene olyan mértékű anyagi terhet, mint a paksi atomerőmű bővítésének várhatóan 10 000-20 000 milliárd forintos végső költsége. A hazánk által vállalt klímacélok elérése – és általában az energialábnyom radikális csökkentése – egy szélenergiára is alapozó fenntartható energiarendszer segítségével lényegesen olcsóbban volna megvalósítható.
6. A szélenergia az élet számos más területén, így a vidéki munkahelyek bővítésében, helyi adóbevételek megteremtésében, a környezeti terhelés radikális csökkentésében is oroszlánrészt vállal szerte a világon – ezek a járulékos előnyök jelentősen hozzájárulnak a szélerőművek globális térnyeréséhez.
7. A szélerőművek önmagukban, de a napelemes technológiával együtt sem jelentenek megoldást korunk energetikai kihívásaira – ma már a környezetgazdálkodás egészének rendszerében kell gondolkodnunk. A fenntartható energiarendszer alapvetései nem értelmezhetők helyesen a 20. századi energiagazdálkodás centralizált eszközökre építő logikája és műszaki-gazdasági szemléletmódja révén. A 21. században szofisztikáltabb megoldásokra van szükség és lehetőség, nem elegendő csupán mennyiségekben gondolkodni, ahogyan eddig. A magas szintű hatékonyság és környezettudatosság, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimalizált felhasználása lényegesen jobb környezeti és társadalmi mutatókat eredményez, és éppen ezek a fenntartható energiarendszer legfőbb jellegzetességei.

„A döntéshozóinknak kötelessége azt a tényt igen alaposan megvizsgálni, hogy a fejlett világban az erőművi kapacitásbővítés tekintetében miért a szélenergia jelenti az első számú fejlesztési területet minden más technológiát megelőzve” – fogalmazott Munkácsy Béla, a kutatási projekt vezetője.

https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2018/09/Sz%C3%A9lenergia-a-21.-sz%C3%A1zadban-%C3%A9s-Magyarorsz%C3%A1gon-Energiaklub.pdf

Forrás: Greenfo.hu