loading

A szélerőmű kell, a szénerőmű nem.  Magyarországon számos területen az eddigieknél jóval több érdemi klímavédelmi intézkedést vár a lakosság a kormánytól, derül ki a Greenpeace megbízásából a Závech Research által végzett közvélemény-kutatásból.

A Greenpeace friss közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a magyarok túlnyomó többsége támogatja az olyan érdemi klímavédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése, a szennyező energiák és járművek kivezetése, vagy a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származó egészséges élelmiszerek áfacsökkentése. A Greenpeace az adatok alapján azt várja a kormánytól: 2020-tól álljon megújult erővel a klímaválság elleni küzdelem élére, és kezdjen érdemi lépésekbe a biztonságos jövőnk megteremtése érdekében.

A Greenpeace megbízásából a Závecz Research a magyar lakosságra reprezentatív 1000 fős mintán országos közvélemény-kutatást végzett személyes adatfelvétellel 2019. november 1-10. között.  A felmérésből egyértelműen kiderül: számos területen az eddigieknél jóval több érdemi klímavédelmi intézkedést vár a magyar lakosság a kormánytól.

A magyarok túlnyomó része, a megkérdezettek 88 százaléka szerint a kormánynak újra lehetővé kellene tennie a szélenergiával működő létesítmények építését. A javaslatot csupán minden tizedik ember ellenzi. A válaszok alapján úgy tűnik, a lakosság túlnyomó része újra napirendre venné az új szélerőművek engedélyeztetését – amit a magyar kormány 2016-ban gyakorlatilag betiltott.

Íme a térkép, amelyen fehérrel láthatjuk a szélturbinák telepítésére alkalmas területeket:

Most jön a történet kevésbé meglepő része: jön Kína, és épít egy még nagyobbat. A kínai MingYang Smart Energy Group a héten bejelentette a nyugati társánál kevésbé megkapó nevű MySE 16.0-242 szélturbina fejlesztését. A 16 megawattos turbina magassága csak kicsivel nagyobb (264 méter), de a rotor átmérője már jóval túltesz a GE szerkezetén a maga 242 méterével, 118 méteres lapátokkal – ez azt jelenti, hogy egy körbefordulás alatt hat focipályányi területet jár be.

Elképzelni is nehéz, hogy hogy épül majd fel ez a gigantikus építmény, és hogy kerül az óceán közepére, de az nem kérdés, hogy az óriási teljesítményű szélturbinák elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozás elleni harc egyik fontos elemében, a tiszta energia termelésében. A MingYang még nem tudta megmondani, hogy az óceán fenekére horgonyozzák majd a turbinát, vagy egy úszó állomáson helyezik el.

Mivel egy ekkora építmény elhelyezésének és működtetésének valószínűleg van valamilyen hatása az óceán élővilágára és ökoszisztémáira, brit kezdeményezésre létrehozták az ECOWind nevű kutatási programot, amely során négy évig tanulmányozzák a nyíltvízi szélenergia természeti hatásait.

Kína már három éve vezeti a tengeri szélenergia piacát, tavaly pedig a világ tengeri szélenergia-kapacitásának több mint feléért felelt. A MingYang idén megkötötte az első európai üzletét is: az olasz partoktól nem messze, Taranto városához közel épül majd fel a 10 turbinából álló szélfarm, ami egyben a Földközi-tengeren megvalósuló első szélenergia-projekt is lesz.

Forrás: www.greenfo.hu