Sajtónk

Nálunk már a Keleti szél sem fúj

2013.02.12 Forrás: hvg.hu
Bécsben egy hétig Közép-Európa volt a központi téma, mert a régióban összességében jó befektetésnek számít a szélenergia. Mindneki ott volt, csak Magyarországot nem képviselte senki. Igazából nem is volna mit, mivel szélenergiában évek óta annyira egyhelyben állunk, hogy a lengyelektől, a románoktól és bolgároktól is leszakadtunk. A mi szintünk Laos és Surinami lett.

Közép-és Kelet Európa volt a központi témája az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) múlt heti, bécsi konferenciájának. Az éves rendezvényen februáe 4-8 között 60 országból, napi 8000 résztvevő látogató vitatta a szélipar európai helyzetét; Írországot miniszter képviselte, Magyarországot senki.

Lengyelországban nyolcszor, Romániában hatszor, bulgáriában kétszer annyi szélenergia kapacitást engedtek telepíteni mint Magyarországon. Stabil szabályozás nélkül elmaradnak a beruházások. Az Európai Szélenergia Társaság 2013-as éves konferenciáján ezrét adta ki „Keleti szél” c. kiadványát, ami Közép-és Kelet Európával foglalkozik.

Míg 2005-ben az új kapacitások 2 százalékát, addig 2011-ben már 12,5 százalékát telepítették az új csatlakozó országokban – mondta a rendezvény házigazdájaként előadásában Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban  2012-re 2 497 MW kapacitást telepítettek, de 2020-ra már 6 650 MW a terv. Hasonlóan jelentős a fejlődés Romániában, ahol 2012-re 1 905 MW állt munkába, 2020-ra viszont ennek több mint kétszeresét, a 4 ezer MW-os szintet akarják meghaladni. A befektetők egyik nagy kedvence Törökország, ahol már 2 312 MW szélerőmű működik, de 2023-ra 20 ezer MW-ot akarnak.

Ehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 MW-nál több nem működhet - valójában 329 MW épült -, és miközben a kormány következetesen jegeli a bővítést, a tervek 2020-ra is csak összesen 750 MW-ra készütek.

Jobban fúj a szél

A szélipar növekedése igen jelentős volt az EU-ban, és a térség számos országában. A 2000 óta telepített új villamoskapacitások 27,6 százaléka szél, 23,6 százaléka egyéb megújuló, és miközben nagyjából 40 százaléka földgáz alapú, mindössze 8,8 százaléka épül egyéb energiaforrásra épültek. Tavaly európai uniós szinten 44,6 GW új kapacitást építettek be a rendszerbe, ebből 31 GW megújuló alapú. Ez azt jelenti, hogy az EU egészét nézve 2012-re minden 100 MW-ból 11,3 MW szélenergiából származik. Egy évvel korábban ez 10,4 százalék volt.

A számos ígéretes jel ellenére, a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami a befektetések legnagyobb ellensége. Ebben a befektetők, és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyet értenek. Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza Bécsben azt mondta, hogy  „ha a szabályozási változások csak annyira lennének előre jelezhetőek mint a szél, nyert ügyünk lenne”.

A technológiai fejlődéssel a szélipar egyre versenyképésebbé válik. Az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a fosszilis energiahordozóknak nyújtott – az IEA szerint évente 500 milliárd dollárnyi - piactorzító támogatás jelenti. Amennyiben e torzító támogatások eltűnnének, fair versenyhelyzetben a szél biztosan nyerné a versenyt. Ennek alátámasztására az IEA vezető közgazdásza a szén 500 milliárd dolláros támogatása mellé tette a megújulós iparág támogatását. Ez összesen 88 millárd dollár, de ebből csak kevesebb, mint a negyede, 21 millirád jut a szélre.

Ukrajna, Surinami, Laos

Jellemző a magyarországi viszonyokra, hogy az elavult Vértesi Erőmű ma is több támogatás kap, mint az egész megújulós iparág. Ezzel a hozzáállással a régió lemaradó országai közé kerültünk, de az jelzi a szabályozás szempontjából a hovatartozásunkat, hogy a jelenleg már 160 országot tagjai között tudó Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uraltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Magyarország ezzel - a hasonló méretű országokat tekintve - a szintén nem tag Laos-szal, Surinamval és Malawival került egy országcsoportba.

Az eredeti cikk itt olvasható.