Hírek

Végképp lemarad Magyarország a nap-és szélenergia-fronton

2012.08.02 Forrás: www.napi.hu
A hírek szerint tovább csúszhat a megújuló energia új támogatási rendszerét jelentő ártámogatási rendszer indulása, amennyiben a minisztérium valóban nem küldte még ki Brüsszelbe a tervezetet. Közben egyre nő Magyarország elmaradása a megújuló energia terén.

Iparági forrásaink szerint egyelőre nem küldte ki a kormány Brüsszelbe a megújuló alapon termelt energia támogatási rendszere (a metár) koncepcióját. A fejlesztési tárcát is megkérdeztük a témában, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ a minisztériumtól. Piaci szereplők szerint, ha valóban így történt és csak a nyári szünet után, kora ősszel kerül ki a dokumentum Brüsszelbe, az erősen kérdéssé teheti a - jelenleg még - jövő év elejére tervezett indulás. Emiatt - bár az uniós szervek elméletileg 2-3 hónap alatt is véleményezhetik a tervezetet - sokan szkeptikusak a támogatási rendszer januári élesedésével kapcsolatban.

 

Hiányzik a politikai szándék?

Az újabb csúszás immár a harmadik lenne a metár rövid történetében: legutóbb tavaly novemberben közölte az akkori energetikai államtitkár, Bencsik János, hogy csak 2013 elején várható az indulás, bár alig egy hónappal korábban még 2012 közepi dátumról volt szó. A megújuló energiaforrások érdemi támogatása szakértők szerint nagyrészt politikai szándék kérdése, a jelek szerint a kormány kezdeti lendülete ebből a szempontból lankadni látszik, legalábbis a korábbi erős "kitörésipont-retorika" egyértelműen megszűnt az államtitkárság részéről. Ennek okáról több vélemény is él a piaci szereplők körében, vélhetően kimutatható bizonyos (gáz-olaj-atom) lobbicsoportok hatása is, mindenesetre egyelőre kérdésesnek látszik, hogy ténylegesen létezik-e a zöldenergia-termelés felpörgetésére irányuló szándék. A villamosenergia-törvény látszólag ugyan támogatja a megújulókat, valójában azonban inkább visszafogja a fejlődést. Elgondolkodtató, hogy míg a környező országokban akár két-háromszoros áron veszik át a háztartási méretű megújulós kiserőműben termelt áramot, addig itthon a saját fogyasztáson felül a hálózatba táplált zöld áramért csak fél tarifa jár. A hazai bizonytalanság egyik fő oka az egybehangzó vélemények szerint a támogatási rendszer többszöri halasztása.

Még nem nyilvános a tervezet

Mivel a metár állami támogatási elemet tartalmaz, bevezetéséhez az EU jóváhagyása szükséges, a fejlesztési tárca április elején azt közölte a Napi Gazdasággal, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés első lépése a támogatási konstrukció alapelveinek, számítási módszertanának szakértői szintű megvitatása, egy pre-notifikációs eljárás keretében. A konkrét árakat pedig az egyeztetést követően kialakuló árképlet alapján határozzák majd meg. Az áprilisi információk szerint a tárca az eljárás lezárása után kialakított jogszabály-tervezeteket várhatóan széleskörű társadalmi vitára bocsátja majd - ez azonban egyelőre nem történt meg, bár információink szerint piaci szereplők már "találkoztak" konkrét számokat is tartalmazó dokumentummal.

Hatalmas az elmaradás

Magyarország nagy elmaradásban van a megújuló energiaforrások felhasználásában, még a környező országokhoz képest is - mondta a Napi Gazdaságnak Véghely Tamás, a nemzetközi és magyar napenergia társaság tagja, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alapító és elnökségi tagja, a Gaiasolar kft megújuló energia vezető tanácsadója. Véghely szerint ha most "rákapcsolunk", talán tíz év múlva utolérjük Albániát, annak ellenére, hogy az itthoni adottságok kifejezetten kedvezőek a napenergia és földhő szempontjából.

A Magyar Energia Hivatal összesítése szerint tavaly 2689 gigawattóra áramot termeltek megújuló alapon, ami a végső áramfogyasztás 6,3 százalékát jelenti, egy százalékpontos csökkenéssel 2010-hez képest. A 2020-as magyar megújuló-vállalás 14,65 százalékos részarányról szól, amihez évi 5597 gigawattóra zöldáram termelésére lenne szükség.

Ugyanakkor a hírek szerint a kormány ősszel felülvizsgálja az energiastratégiát, ennek oka egyes vélemények szerint, hogy a paksi atomerőmű leendő (jelenleginél is magasabbra tervezett) részarányát az itthoni áramtermelésben valamilyen módon kompenzálni kell, legalábbis "pr-szempontból". Ennek része lehet, hogy a szélenergia tervezett részarányát 750-ről 2000 megawattra emelhetik. Úgy tudjuk, bár a szélenergia a jelenleginél alacsonyabb támogatásra számíthat, lenne egy magasabb tarifa a rendszerben azon termelőknek, akik saját maguk egyenlítenék ki az ingadozásokat - ezzel kapcsolatban azonban információink szerint egyelőre nézeteltérés van a szaktárca és a rendszerirányító Mavir között.

Új alapokra kerülhet a széltender

Szintén a szélenergia-termelés bővülését szolgálhatja, hogy a hírek szerint a Metár indulásával megszűnhet vagy legalábbis nagyban egyszerűsödhet a kapacitástenderek (ugyan évek óta nem alkalmazott) rendszere. Jelenleg a megújuló-kapacitás mintegy felét szélerőművek adják, a biomassza-erőművek részaránya pedig 40 százalék Magyarországon.

Hárompilléres lehet az új rendszer

A kötelező átvételi (kát) rendszert felváltó Metár a tavaly szeptember napvilágot látott szabályozási koncepció alapján három pillérre épül, az áram-, a zöldhő- és az úgynevezett egyéb bónuszár, a biomasszánál kiegészítve egy úgynevezett (differenciált és a támogatási időszak után kérelemre kapott) "barna tarifával", az átvételi árakat pedig külön jogszabályban rögzítenék. A támogatás egységesen 15 évre járna, amely időszak a beruházási támogatás függvényében csökkenhetne.

 

Véghely szerint azonban valójában máig nem áll rendelkezésre igazi statisztika a megújulókról, sem a MEH-nél, sem az Energiaközpont Nonprofit Kft.-nél, statisztika nélkül pedig kérdéses, hogy lehetséges-e érdemi energiastratégiát alkotni. A szakember számításai szerint míg Ausztriában körülbelül 4 millió négyzetméter napkollektor üzemel, itthon mindössze 100-500 ezer. Szlovákiában a közelmúltban futott ki egy napenergia-támogatási rendszer, amely az elmúlt években jelentős felfutást eredményezett. Az európai fotovoltaikus napenergia (EPIA) szövetség adatai szerint 2011-ben Magyarországon 4,1 megawatt installált fotovoltaikus kapacitás üzemelt, miközben Szlovákiában már 488 megawatt - pedig 2009-ben még gyakorlatilag nem rendelkezett ilyen kapacitással. A várakozásoknál jóval kedvezőbb eredményeket mutat Németországban is a 10 éves, 10 milliárd eurós megújuló-fejlesztési program. Érzékeltetendő a költségeket, itthon 1 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítése mintegy 116 méter autópálya árával egyenlő.

Nem terjednek a hőszivattyúk

A napenergiához hasonló a helyzet a hőszivattyúkkal is. Dacára annak, hogy a geológiai adottságok Magyarországot az egyik legígéretesebb tereppé tennék az efféle telepítéseknek, érthetetlen módon mindösszesen 3-4 ezer hőszivattyú dolgozik az országban Véghely Tamás becslései szerint, ami szinte összehasonlíthatatlan a svédek körülbelül 700 ezer egységével.

Az eredeti cikk itt olvasható.