Hírek

Nem teljesítünk egy uniós célkitűzést – és akkor mi van?

2013.03.06 Forrás: hvg.hu
Brüsszel nem tud sokat tenni annak érdekében, hogy betartassa a tagállamokkal a 2020-ig vállalt, megújuló energiával kapcsolatos célokat.

Mivel hazánkban a támogatási rendszer átalakítása folyamatosan csúszik, egyre távolabb kerülünk a célok teljesítésétől. Az Európai Unió akár pénzbírságot is kiszabhat, de lehet, hogy nekünk még ezzel együtt is megéri nem tartani a menetrendet.


Brüsszel nem tud sokat tenni annak érdekében, hogy betartassa a tagállamokkal a 2020-ig vállalt megújuló célokat. Mivel hazánkban a támogatási rendszer átalakítása folyamatosan csúszik, egyre távolabb kerülünk a célok teljesítésétől. Az Európai Unió (EU) akár pénzbírságot is kiszabhat, de lehet, hogy nekünk még ezzel együtt is megéri nem tartani a menetrendet – írja az Energiafocus.hu.

Bár az EU folyamatosan figyeli az egyes országok teljesítményét, az első komolyabb áttekintésre és újragondolásra csak 2015-ben kerül majd sor, ekkor vizsgálják felül, hogy a tagállamok hogyan is állnak a saját terveikben lefektetett célokhoz képest. "Magyarországon a zöldenergia-támogatási rendszer átalakítása késik, az elmúlt 2-2,5 évben pedig nem történt számottevő beruházás ezen a területen, egyre messzebb kerülünk attól, hogy a mostani 7 és 8 százalék közötti megújuló részarányt 2020-ig 14,65 százalékra bővítsük" – írja a blog. Ha nem teljesítjük 2020-ig a kitűzött célt, akkor az EU pénzbüntetést is kiszabhat.

Erre azonban még nem dolgoztak ki megfelelő mechanizmust, így nem tudni, hogy mi alapján számolnák ki a büntetést. Nem a büntetés azonban az egyetlen eszköz. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy amennyiben nem érik el a célkitűzésben szereplő részarányt, úgy olyan országokból vegyenek át zöldenergiát, ahol többlet keletkezett a vállaláshoz képest. Hazánk Megújuló Energia Cselekvési Terve ezzel ugyanakkor nem számol.

A magyar cselekvési terv mellesleg a zöldenergia lassú felfutásával számol 2017-ig, addigra az elképzelések szerint még csak 10,7 százalékra kellene növelni a megújulók részarányát a fogyasztásban. 2018-ra ellenben már 12,3 százalékkal számol a terv, ami további két év alatt 14,65 százalékra emelkedne. A mostani helyzetből kiindulva azonban reálisabb képet fest a minimális ütemterv, amely értelmében 2017–18-ra még nem lépnénk át a 10 százalékos részarányt, miközben 2020-ig csak 13 százalékos célt valószínűsít.

Az eredeti cikk itt olvasható.