Hírek

MSZIT - álláspontja a "KÁT működési modell átalakítása koncepcióról"

2012.04.27 Forrás: MSZIT

(Az álláspontot a MAVIR és az Magyar Energia Hivatal kapta meg)

 

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), mint a magyar szélenergia ipar szereplőinek képviselője a „A KÁT működési modell átalakítása koncepció” tervezetet a következőek szerint véleményezi.

A szélenergia piac társadalmi hasznosságának maximalizálása érdekében a szabályozók és a szabályozottak közös érdeke, hogy az új szabályozási elemek azok hatásának ismeretében a negatívumok és felreértések kizárásával jöjjenek létre. Éppen szért kérjük a MAVIR Zrt-t, hogy a szélerőmű üzemeltetőket érintő bármely tervezett változtatás kapcsán mindenképpen egyeztessen az MSZIT-tel, mely egyeztetéssel kapcsolatba, ahogyan korábban is, nagyon szívesen állunk rendelkezésükre.

 

Az 1. sz. melléklet szabályozási pótdíj elszámolása alatt a következő megfogalmazás található: „A jelenlegi pótdíj rendszer nem ösztönöz kellően a pontos menetrendadásra és annak tartására, ezért szigorítását javasoljuk.” A kijelentés ellen tiltakoznunk kell, mert a jelenlegi pótdíj mértéke is magas, a szélerőmű üzemeltetőknek jelenleg is érdekében áll, hogy mindent megtegyenek a pótdíjfizetés elkerülése érdekében. Az üzemeltetők döntő többsége jelenleg is több szolgáltató cégtől kap napi vagy órás sűrűséggel meteorológiai és termelési adatokat és saját matematikai, statisztikai modelljei segítségével kombinálva a szolgáltatók adatait próbálja meghatározni a lehető legpontosabb menetrendet. Szinte minden szélerőmű üzemeltető, a legkisebb kapacitást üzemeltetők kivételével, él az INTRADAY menetrendadás lehetőségével, hogy pontosítsa menetrendjét. A 389/2007 (XII.23.) kormányrendeletben bevezetett pótdíj rendszer teljességgel ellehetetlenítette az iparágat, óriási beruházói bizalomvesztést és egy Brüsszelig elhallatszó botrányt okozott. Az akkori kormányzat a helyzet fenntarthatatlanságát felismerve változtatta meg a 109/2007 (XII.23.) GKM rendelettel a korábbi pótdíj rendszert a jelenleg érvényesre. Kérjük, hogy egyeztessenek velünk a pótdíj rendszer változtatásával kapcsolatos terveikről, hogy a múlt hibáiból tanulva egy mindenki számára kellemetlen helyzet létrejöttét elkerülhessük. A szélerőmű üzemeltetők a magas devizahitel állományuk és a jelenlegi magas EUR, CHF árfolyamok következtében nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak, további terhek tömeges csőd állapotát idézhetik elő az iparágban, ami nem lehet nemzetgazdasági érdek.

 

„A menetrendek beadási határidejére a D-1 menetrendek esetében a HUPX értékesítés miatt a szállítás napját megelőző nap 8:30.” A napi menetrendadás tekintetében e változtatási tervezetet ellenezzük, mert a másnapi menetrend beküldési határidejére a 08:30 a jelenleg érvényes 11:30 helyett az üzemeltetők számára túl korai időpont. Számos előrejelző cég által éjjel/hajnalban futtatott európai meteorológiai számítások eredményei a téli-nyári időszámítástól függően kb. 08-09 óra körül érkeznek meg. Azokból az üzemeltetőknek még el kell végezni a saját számításaikat, így optimális másnapi menetrendet 10:00 óra előtt nem lehet adni.

 

„Ha valamely értékesítő nem ad havi menetrendet, vagy tény termelése +/-50%-ban eltér a havi menetrendjétől, akkor abban a hónapban automatikusan a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § szerinti csökkentett áron történjen meg az Értékesítővel az elszámolás.”

A havi leadott menetrendtől való eltérés szankcionálását szélerőművek esetében nem lehet elvárni, mivel 1 hónapra előre egy szolgáltató sem vállal termelés-, vagy szél előrejelzést. Az időjárásfüggő erőműveknél a havi menetrend csak a sok éves statisztikai adatok, aktuális trendjeivel korrigált értékein alapulhat, ez a globális klímaváltozás okozta teljesen felborult időjárási viszonyok miatt minden jó szándék, erőfeszítés ellenére is több száz százalékos eltérést mutathat. Számunkra elfogadhatatlan, hogy az új szabályozás az önhibájukon kívüli okból eltérőket sújtja az előírásokat be nem tartók helyett. Javasoljuk, az újfajta, a vétleneket sújtó szankcionálást helyett inkább a menetrendet nem adók szankcionálásának megtartását. Javasolunk továbbá egy háromoldalú egyeztetést a MAVIR, OMSZ és MSZIT között, mivel mindhárom fél eddigi tapasztalatait, statisztikai adatait felhasználva kellő biztonsággal tisztázhatjuk ezt a kérdéskört. A javaslat elfogadása katasztrofális következményekkel járna az iparágra nézve: az üzemeltetők kénytelenek lennének leállítani az erőműveiket abban a hónapban, amikor az adott havi termelés a leadott statisztikailag várható termelés 50%-át meghaladná, azért, hogy ne kerüljenek jóval alacsonyabb díjszabás alá. A szélerőművek leállítása kisebb anyagi veszteséget okozna, mint átkerülni más díjszabás alá az adott hónapban. Ez a helyzet nem csak egyszerűen jelentős bevételkiesést okozna a termelőknek, hanem visszavetné még inkább a megújuló energiából termelt áram részarányát. Megújuló forrásokból a 2010 évi 34,8 PJ helyett csak 28,1 PJ-t használtak fel 2011-ben Magyarországon az erőművek. A megújuló energia termelés részarányának további csökkentése nem lehet nemzetgazdasági érdek, és szembe megy Magyarország EU-s vállalásaival.

 

A 2.2. pont alatt, az 5. számú lábjegyzetben szerepel, hogy "Alternatívaként a hosszútávon fenntartható és hatékonyan működtethető modell érdekében megfontolásra javasoljuk a KÁT Értékesítők menetrend alapon történő elszámolását a jelenlegi pótdíjazási rendszer kivezetésével, a kiegyenlítő energia költségének áthárításával". A kiegyenlítő energia szükséglet keletkezése, és költségének mértéke a termelőktől független, nem rajtuk múlik, ezért ennek a termelőkre áthárítását a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elutasítja. A magyar KÁT rendszerhez hasonlóan működő osztrák és német rendszerben nem kell az üzemeltetőknek sem pótdíjat, sem a kiegyenlítés költségét kifizetni. A kiegyenlítés díjának egy utólagos döntéssel a szélerőművekre történő terhelése teljesen eltér attól az alapgondolattól, amiért a kötelező átvételi rendszer létrehozásra került. A kötelező átvételi rendszer lényege az, hogy a lassan megtérülő, megújuló-energiát hasznosító beruházások biztonságát növelik egy kötelező átvételi árral, azzal, hogy leválasztják ezeket a létesítményeket a szabadpiacról és a szabadpiacon működő erőművekre vonatkozó szabályokról. Ha utólagosan ráterhelik a szélerőművek üzemeltetőire a kiegyenlítési energia díját, jelentős költséggel veszélybe sodorva a projektek fenntarthatóságát és a KÁT rendszert összemossák a szabadpiacon működő erőművekre vonatkozó feltételrendszerrel, sérül a beruházások biztonsága, a jogbiztonság, valamint e döntés szembe megy az EU-s irányelvekkel is.