Hírek

(Index.hu) Miből lesz itt zöldáram?

2011.05.12 Forrás: index.hu
Hiába növelné a kormány 2020-ra 14,6 százalékra a megújuló energia részarányát a teljes hazai energiatermelésben, a kulcsszerepet játszó biomassza és geotermikus energia is elsősorban a hőtermelést teszi majd zöldebbé, a villamos-energiatermelésnek a legmerészebb álmok szerint is csak 11 százalékát adják a megújulók.

Zöldáram jelenleg gazdaságosan főként szélből és korlátozottan  - a technológia magas ára miatt napenergiából nyerhető, a szélerőművek azonban a jelenlegi elképzelések szerint tíz év múlva is csak 4 százalékát adhatják majd a hazai villamos-energiatermelésnek.

A megtérült szélerőművek által megtermelt áram ára 8-12 forint körül van kilowattóránként, ez nagyjából az olcsó paksi árak szintjén van, mondta Hoffmann László, az Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke az Indexnek. A szélenergiával kapcsolatban a legfőbb kifogás, hogy ingadozik a teljesítménye, korlátozottan szabályozható, nagyon időjárásfüggő technológia.

Támogatás, megtérülés

Támogatás nélül 10-15 év alatt térül meg a beruházás, az összes magyarországi, mintegy 330 megawatt beépített szélkapacitásnak kevesebb mint egy százaléka már megtérült. A vállalkozók számításai szerint a 25-30 éves élettartamú tornyok ára mostantól 6-8 év múlva megtérül, és ezután csak a számlát kell minden hónapban kiállítani az áramszolgáltatónak. A kötelező átvétel keretében átvett szélenergia támogatási ára a tavalyi kilowattóránként 48,54 forintos lakossági végfelhasználói árban 0,18 forint volt, a fogyasztói ár 0,35 százaléka. A múlt év első felében a villamos energia fogyasztók a későbbi árcsökkenés reményében 3,13 milliárd forinttal vettek részt a szélenergia támogatásában, a KÁT rendszeren keresztül.

A minisztérium álláspontja szerint a szélenergia terjedésének az energiatárolás gazdaságos biztosításáig, a villamos energia rendszer szabályozhatósága szab korlátot.

Szabályozási terhet azonban a Paksi Atomerőmű is okoz. Igaz, a blokkok éjjel-nappal termelnek, az áramfogyasztásra nem tudnak elég rugalmasan reagálni. Egyes szakértők szerint minden problémára megoldást jelenthetne egy szivattyús-tározós erőmű, amely az éjszaka megtermelt fölösleges áramot nappalig tárolja, erre a paksi bővítés miatt mindenképpen szükség lesz, illetve ezzel nagymértékben növelhető lenne a villamos energia hálózathoz kapcsolódó szélerőművek száma is. Már a 2009-es állapot szerint is tározós erőmű nélkül - mintegy 750 MW összteljesítményre növelhető a jelenlegi 329 MW-os szélerőmű kapacitás, azonban az előzetes kalkulációk 2020-ra is ezzel számolnak.

A nagyobb szélerőmű parkok mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kisebb szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek időszakosan termelnek hálózatra, és elsősorban a helyi autonóm energiaellátásban töltenek be fontos szerepet. A szakértői becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MW villamos energia összteljesítménnyel várható.

Hoffman László szerint ennél jóval nagyobb lehetőségek vannak a rendszerben, tározós erőmű nélkül is kiegyensúlyozható a szélerőművek termelése. Minél nagyobb egy szélerőmű park, annál kisebb a rendszer számára okozott sokk, a lökésszerű terhelések jelentkezése. Minél nagyobb a szélenergia termelés, annál nagyobb az előrejelzés pontossága, annál kisebbek a kiegyenlítés költségei>és annál magasabb a várható árcsökkentő hatás.

Amikor az egyik térségben jellemzően fúj a szél, olyankor egy másikban nem, magyarázta az MSZIT elnöke. Szerinte a szélerőművek hazai terjedésének legfőbb gátja a bonyolult szabályozás, a szélenergia terjedéséhez már annyi elég lenne, ha a szabályozás nem gátolná a szélerőművek építését.

Az index cikk itt olvasható.