Hírek

Kiesett szélerőműcégek

2013.08.01 Forrás: vg.hu
Számos szélenergia-társaság engedélyét vonta meg a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal, mert a cégek nem építették meg a vállalt határidőre a kiserőműveiket. Átvételi kvóta nélkül nem is lesz új széltorony, kvótát pedig nem osztanak.

A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) visszavonta kilenc szélerőmű társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét. Az ok, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházást még csak el sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. Ilyen esetekre az áramtörvény az engedély megvonását írja elő. Mivel ezek a MEKH indoklása szerint ezek a szélerőművek szigetüzemben, az országos villamos energia hálózattól függetlenül működtek volna, nélkülük nem sérül az ország áramellátásának biztonsága.

A projektek elmaradása annak alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy a mai, alacsony áramárak és a vevők jó importlehetőségei mellett nem éri meg piaci alapon kapacitást létesíteni. Csakhogy a terv nem a szigetüzem volt, hanem az volt, hogy a megtermelt áramot a kötelező átvételi rendszeren keresztül (KÁT), támogatott áron értékesítsék. A társaságok arra készültek, hogy majd pályáznak a MEKH jogelődje, a Magyar Energia Hivatal (MEH) által szélenergia kapacitások létesítésére kiírt pályázaton, a győzteseket pedig a MEKH befogadja a KÁT-rendszerbe, adott termelési kvótanagyság mellett.

Majdnem ez is történt. A MEH 2009. augusztusa végén 410 megawatt szélerőművi kapacitásra írt ki pályázatot, annyira, amennyinek az áramára a MAVIR ZRt. biztonsággal vállalkozhatott. Szakmai vélemények szerint a Mavir ennél több időjárásfüggő, vagyis nem tervezhető ütemben érkező áramot is tud kezelni. A MEH-től kapott jogosultság nélkül éppen a termelés kiszámíthatatlansága miatt senki nem csatlakoztathatja a szélerőművét a közcélú villamosenergia-hálózatra. A tenderen indult 68 pályázó együtt 2010. március 1-ig 1175,75 megawattnyi kapacitás létesítésére készült, vagyis a felkínált mennyiség közel háromszorosára.

Ám néhány nappal az eredményhirdetés előtt – és az időközben történt kormányváltás után – a nemzeti fejlesztési miniszter úgy módosította a pályázat feltételeit, amelynek alapján szakmai körök rögtön jelezték, hogy a pályázat érvénytelen lesz. A MEH vissza is vonta a pályázatot. Így viszont már nem érte meg, vagy túl kockázatos lett volna felállítani a széltornyokat. (Azóta sem írtak ki új tendert, sőt, az áramtörvényből egyelőre az sem derül ki, hogy kinek a feladata a kiírás és a lebonyolítás.)

A tender visszavonás miatt a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) akkori közleménye szerint közel 200 milliárd forint beruházás maradt el. Megvalósulásuk esetén a szélenergia árának támogatása ugyan 0,23 forinttal növelte volna az áram kilowattóránkénti végfelhasználói árát, de évi 630 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását is eredményezte volna.

Forrás: VG