Hírek

Így hozná el a paksi erőmű az újabb rezsicsökkentést

2015.11.05 Forrás: Portfolio.hu

Hogyan terjeszkedhet tovább az állam az energiapiacon? Mi hozhatja el az újabb rezsicsökkentést? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára felvezető előadásában a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének folyamatáról és finanszírozásáról beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferencián.

Németh Lászlóné emlékeztetett azokra a jelentősen kormányzati intézkedésekre, melyek komoly változásokat hoztak Magyarország energiapiacon az elmúlt időszakban. A 2010 óta eltelt öt év alatt elkészült egy hosszú távú Nemzeti Energiastratégia, az állam visszavásárolta a MOL részvények közel 25 százalékát, visszaszerezte a privatizált tárolókapacitásokat és nemzeti kézbe vette a nagykereskedelmi földgázbehozatal szerződéses jogát. Ezen kívül új földgázszállítási útvonalak is kiépítésre kerültek a szomszédos országok irányába, valamint döntés született a Paks II néven ismert gigaberuházásról is. Az államtitkár szerint ezekkel az intézkedésekkel növelhető az ellátásbiztonság, komoly társadalmi hasznok érhetők el, élénkíthető a gazdaság, növelhető az ország energiapolitikai mozgástere, valamint vagyonpolitikai, biztonságpolitikai és geopolitikai előnyökkel is járnak a döntések.

2014-ben döntött a kormány a nemzeti közműszolgáltató felállításáról és a nemzeti közműszolgáltatás rendszerének megszervezéséről. Ennek a döntésnek az eredményeképp megalakult az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., melynek feladata, hogy segítse az állam piacra lépését a földgáz, az áram és a távhőszektorban. 100 százalékos állami tulajdonba került a FŐGÁZ Csoport, ami Magyarország első és egyetlen országosan elérhető egyetemes földgázszolgáltatójává vált.

Német Lászlóné szerint a FŐGÁZ az ügyfélbarát szolgáltatásokra fektetett nagy hangsúlyt, amellyel a "tudatos, környezetbarát energiafelhasználást" ösztönzi, miközben pénzt spórol meg ügyfeleinek. Ilyen szolgáltatás, a társasházaknál elvégzett, a jövőben a kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztett mérőcsere-program, vagy éppen az épületenergetikai program. Ezen kívül a Főgáz sűrített földgáz üzemanyag (CNG) szolgáltatóként támogatja a városi tömegközlekedés megújítását is.

Időközben a külföldi közműcégek sorra visszaadták egyetemes szolgáltatói engedélyüket, amelyeket azután a FŐGÁZ nyert el. A terjeszkedés jegyében a FŐGÁZ megvásárolta a francia féltől a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-t, valamint egyeztetéseket kezdett további földgázpiaci akvizíciókról is. A kormány szándéknyilatkozatot írt alá az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoport ügyfeleinek átvételéről, a kapcsolódó hálózati és ügyfélszolgálati társaságokban való állami részesedésszerzésről.

A felvásárlások és egyéb intézkedések eredményeképp legkésőbb 2016 második felétől a magyar állam 3,4 millió ügyfelet szolgál majd ki földgázzal. Mindezek mellett a távhőszolgáltatási piacon is számíthatunk majd akvizíciókra.

Ezekkel a lépésekkel a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének első szakasza lezárult, a jövőre nézve a Miniszterelnökségnek két különböző elképzelése van. Az egyik szerint az állam a földgáz, az áram és a távhőszektorban megkezdett építkezést hamarosan lezárja és a továbbiakban a rendszer tökéletesítésére fókuszál. A másik, a Miniszterelnökség szerint az ország számára előnyösebb út, hogy a nemzeti közműszolgáltatást tovább bővítik, és összehangolják a már létező állami energetikai képességekkel.

A második lehetőséggel kapcsolatban a Miniszterelnökség készített egy konzultációs anyagot, melyet azóta a kormány elé terjesztettek. A vitaanyag szerint az állam újabb elosztótársaságokban szerezne tulajdont, majd az elosztókat szétválasztaná üzemeltetőre (közműszolgáltatásra) és eszköztulajdonosra (közműrendszerre). Az infrastruktúrákat tulajdonló társaság az Első Nemzeti Infrastruktúra Alap, az üzemeltető az ENKSZ lenne. A finanszírozással kapcsolatban úgy nyilatkozott az államtitkár: "a vásárlásokkal a költségvetést a lehető legkisebb mértékben kívánjuk terhelni, és nem akarunk minden áron mindent megvenni". A vásárláshoz 2018-ig az MFB adna áthidaló hiteleket, amiket 2019-től egyéb finanszírozási megoldásokkal váltanának ki. A megoldások között szerepelhet, hogy kialakítják a tőkeági befektetés lehetőségét intézményi befektetők számára, valamint az, hogy befektetési termékeket dolgoznak ki a lakosság számára. Szóba jöhetnek nemzetközi hitelek is olyan partnerektől, mint pl. az EIB, az ENIVA pedig fejlesztési forrásokra pályázna a Juncker-féle Európai Stratégia Beruházási Alapnál vagy az EU Kohéziós Alapjánál.

A Paksi Atomerőmű által megtermelt áramot a nemzeti közműszolgáltató az előállítási/önköltségi áron kapná meg és adná tovább az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók számára, azaz nonprofit közellátási modellre állna át. Felmerült annak a lehetősége is, hogy ideiglenesen szünetelne a nukleáris alapba történő befizetés. Német Lászlóné szerint ez azért lenne lehetséges, mert az érintett blokkok, amiknek a leszerelésére ezt az összeget már elkülönítette az állam, korábban további 20 évre megkapták az üzemidő hosszabbítást. Állítása szerint itt a jövőbeni befizetések átstrukturálásáról van szó, amire kizárólag uniós és hazai törvényi kötelezettségek figyelembevételével kerülhetne sor.

Az anyag számol azzal, hogy amennyiben az állami földgázkereskedő cégek alacsonyabb beszerzési áron jutnak földgázhoz, akkor az elért megtakarítást, illetve nyereséget visszaforgatnák rezsicsökkentésre, a szolgáltatások fejlesztésére és a nemzeti közműszolgáltatás rendszerének gazdaságos működtetésére.

A közműszolgáltatási rendszer integrációjának három fontos lába van - mondta el Németh Lászlóné. Az első az ágazatokon belüli összevonás, a második egy szolgáltató központ étrehozása, a harmadik pedig állami vállalatok bevonása a közműszolgáltatásba.

A Miniszterelnökség államtitkára végül beszélt az elképzelések mögött álló elvekről is. Az új szemléletmód lényege, hogy a nemzeti tulajdonban lévő energetikai rendszerelemeket és egyéb állami vállalati képességeket nem egymástól függetlenül, hanem összeszervezetten, a szinergiák kiaknázásával, egy rendszerbe foglaltan működtetnék, így az állami cégek nem versenyeznének egymással. Szintén fontos alapelv, hogy az állami energetikában a nyereség realizálása a jövőben nem lenne elsődleges szempont. A non-profit jelleggel működő rendszerben keletkező esetleges nyereséget újabb rezsicsökkentésre fordítanák.