Hírek

Félnek az energiacégek - 9 pontos levelet írtak az Európai Tanácsnak

2014.03.25 Forrás: Portfolio.hu

Azonnali és drasztikus beavatkozásokat sürgetnek Európa legnagyobb energiavállalatainak vezetői. A közel egy tucat tagot számláló csoportosulás szerint az elmúlt időszakban az EU mindhárom alapvető energiapolitikai célkitűzése sérült, tehát magasabbak lettek az árak, romlott az ellátásbiztonság, és növekedett a CO2-kibocsátás. A legnagyobbakat tömörítő Magritte Csoport 9 pontos tervezetet intézett az Európai Tanácshoz.

Közös nyilatkozatban hívja fel az európai döntéshozók figyelmét Európa közel egy tucat meghatározó energiavállalatának vezérigazgatója arra, hogy az EU csak sorozatos reformintézkedések által lehet képes felülemelkedni az európai energiaellátás előtt álló kihívásokon. A cégvezetők vélekedése szerint az Európai Tanács aktuális ülésén a politikusoknak nem elég csak véleményezniük az Európai Bizottság által korábban beterjesztett, 2030-ig mutató energiaprogramot, hanem érdemi döntéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megfelelő biztonságba lehessen helyezni az EU energiaellátásának jövőjét. "Azonnali és drasztikus beavatkozásokra van szükség" - emelik ki közleményük elején.

A felszólaló cégek között találhatjuk a német E.ON-t és RWE-t, a francia GDF SUEZ-t, az olasz Eni és Enel társaságokat, a spanyol Iberdrola és gasNatural fenosa vállalatokat, a holland GasTerrát, az osztrák OMV-t, a finn Fortumot és a cseh CEZ-t. A felsorolt cégek az ún. Magritte Csoportba tömörülve igyekeznek együtt hatást gyakorolni az unió döntéshozóira. A csoport a mostani tanácsi ülésre készülve 9 pontba szedte össze az általa fontosnak ítélt beavatkozási területeket. Véleményük szerint a pontok végrehajtása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az EU a jövőben képes legyen versenyképes áron, megfelelő biztonsággal és alacsony CO2-kibcsotás mellett energiát biztosítani a lakosai és vállalkozásai számára.

A csoport emlékeztet rá, hogy az EU 2050-re 80-95%-kal tervezi csökkenteni a CO2-kibocsátását, amely ambiciózus célt nem érhet el az európai vállalatok és lakosok bevonása nélkül, így fontos, hogy az ehhez szükséges intézkedések végrehajtása a leginkább költséghatékony módon valósuljon meg, erősítve az ipar versenyképességét, és fair energiaárakat szolgáltatva a lakosok számára.

A javaslatcsomag az alábbi területeken kér azonnali beavatkozást az Unió tagállamainak vezetőitől:

1: Versenyképesebbé kell tenni az energiaárakat

A Magritte szerint az európai politikusoknak arra kell törekedniük, hogy az energia ára ismét megfizethető legyen. Ezért a tagállamoknak a földgáz és a villamos energia esetében az értékesítési árakat meg kellene tisztítaniuk a különböző adóktól, hozzájárulásoktól és egyéb szociális jellegű díjtételektől, vagyis minden olyan díjelemtől, amely nem az előállítás, szállítás és elosztás költségeit tükrözi. A csoport szerint az energiaszámláknak, -áraknak minden tagországban átláthatóknak kellene lenniük. Hozzáteszik, hogy a magas kiskereskedelmi árak miatt sérül az európai ipar versenyképessége, míg a lakosság nem hajlandó elköteleződni a jelentősebb CO2-kibocsátáscsökkentési törekvések mellett.

2: Visszaállítani az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) vezető szerepét az EU klíma- és energiapolitikájában

A jelenleg tervezett intézkedések támogatása mellett hosszabb távú strukturális reformokat kell végrehajtani a rendszerben. Példaként említik egy jól kiegyensúlyozott piaci stabilizációs tartalék létrehozását, amely természetesen nem politikai, hanem az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően alakítaná a piacot (kínálati oldalát), ezzel erősítvén a résztvevők rendszer iránti bizalmát. Ezen felül a hosszútávú kiszámíthatóság érdekében a tagállamoknak már most ambiciózus, de megvalósítható kibocsátás-csökkentési vállalásokat kellene tenniük 2030-ra vonatkozóan.

3. A nemzetközi klímatárgyalások tekintetében egyezségre kell jutni Európa versenytársaival, így az Egyesült Államokkal, Kínával és a többi állammal

A csoport emlékeztet rá, hogy habár az EU vezető szerepet tölt be a nemzetközi klímatárgyalásokon, de részesedése a globális CO2-kibcsotásban mindössze 11%-os (és csökkenő trendet mutat), ezért egyedül nem képes a problémák megoldására. Annak érdekében, hogy az EU tárgyalási pozíciója ne sérüljön, szükséges lehet a 2030-ra vonatkozó uniós szintű, kötelező kibocsátás-csökkentési célok meghatározása, de az EU-nak e mellett mindent el kell követnie annak érdekében, hogy hasonló, de szélesebb körű, nemzetközi megállapodás szülessen a 2015-ben esedékes párizsi klímacsúcson. Hozzáteszik, hogy amennyiben itt nem születik nemzetközi kibocsátás-csökkentési megállapodás, akkor további lépésekre lesz szükség az európai vállalatok versenyképességének a megőrzéséhez.

4. A megújuló energiaforrásoknak nyújtott állami támogatási rendszerek módosítása, hogy azok képesek legyenek versenyezni, illetve hogy egyre inkább beilleszthetők legyenek az energiaellátási rendszerbe

A csoport először is arra szólít fel minden tagországot, hogy tartózkodjanak a visszamenőleges jogalkotástól, mert az nagymértékben visszaveti a befektetői bizalmat. Megállapítják, hogy a nagy mennyiségben alkalmazott technológiák - így a napelemek, szárazföldi szélerőművek, vízenergia és a biomassza - már alapvetően képesek versenyezni a hagyományos energiahordozókkal, így ezek esetében csak olyan támogatási rendszereket tartanak elfogadhatónak, amelyek a mindenkori piaci árakhoz kapcsodnak, illetve amelyek csak a valós (rendszer)igényeknek megfelelően eredményeznek kapacitásbővülést. A csoport szerint a megújulók terjedése szempontjából is fontos lenne, hogy egyenlő feltételek mellett működjenek, így célul kell kitűzni a nagymennyiségben alkalmazott technológiák támogatásának kivezetését. A kevésbé elterjedt, fejlődési stádiumban lévő technológiák esetében a Magritte inkább a K+F oldalra terelné a támogatásokat, szemben a termelésen keresztüli szubvencióval.

5. A zöld technológiák (globális) vezető szerepének elérése erőteljesebb kutatási és fejlesztési tevékenységeken keresztül

A versenyképes alacsony karbonintenzitású technológiák eléréséhez vezető úton kiemelt szerepe kell hogy legyen a kutatási, fejlesztési és innovációs programoknak. A csoport olyan területeket említ meg fontos K+F területként, mint az okos technológiák, széndioxid-leválasztás és -tárolás, energiatárolás, keresletoldali energiaszabályozás, elosztórendszerek modernizációja, az európai palagáz, illetve a közlekedésben megjelenő alternatív üzemanyagok.

6. Diverzifikált, költséghatékony és karbonszegény energiamix elérése

Európának minden energiaforrásra szüksége van, ezért a megfelelő árjelzéseken kialakuló energiamixnek kulcselemévé kell válnia a megújuló európai energiapolitikának. Így szükség van a fair verseny feltételeinek megteremtéséhez a különböző karbonszegény energiaforrások között, legyenek azok megújulók vagy hagyományos energiahordozók. Fontos, hogy a különböző nemzeti programok a közös piac irányába mutassanak, ezért a felügyeletüket uniós szinten indokolt megszervezni.

7. A karbonszegény energiaforrások esetében növelni kell a belföldi termelést, illetve megsokszorozni a külső beszerzési utak számát

Az alapvetően a földgázra vonatkozó pontban a csoport arra kéri a tagországok vezetőit, hogy adjanak további lökést a meglévő gázinfrastruktúra-fejlesztési programoknak, hogy az uniós hálózat tovább bővülhessen, és ezzel a piaci verseny feltételei javulhassanak. A csoport szerint az uniós külpolitikának segítenie kell az energiaügyi tárgyalásokat a legfontosabb beszállító országokkal. Külön hangsúlyozzák, hogy a készülődő transzatlanti kereskedelmi egyezmény részeként az Egyesült Államokkal meg kell állapodni a földgáz és az olaj exportjára vonatkozó korlátozások eltörléséről. Ezen felül az energiabiztonság növelése érdekében szükségesnek látják a belföldi termelés növelését célzó szabályozói környezet kialakítását is.

8. Az energiaellátási rendszerben az ellátásbiztonság javítása érdekében szolgáltatásként el kell ismerni a már kiépített, és megfelelő minőségű kapacitásokat

Az energiaipari cégek szerint újra kell szervezni az európai villamosenergia-piaci működési modelljét, és ennek első lépéseként fel kell számolni az összes piactorzító elemet. Az új modellben az energiakereskedelem mellett az energiabiztonság szavatolása érdekében a kapacitásokat is külön termékként kell kezelni. Hangsúlyozzák, hogy ezt csak uniós szintű iránymutatásokkal lehet kezelni, és nem csak a termelői kapacitások esetében szükséges az új díjazási modell bevezetése, hanem a tárolás, a határokon átnyúló tevékenységeknél vagy a keresletoldali szabályozásban is.

9. Egy jól működő belső energiapiac kialakítása

Annak érdekében, hogy azonos terepen mozoghassanak az energiapiac résztvevői, szükség van arra, hogy a tagállamok teljes egészében hajtsák végre a Harmadik Energiacsomag pontjait. Külön kiemelik az árampiacok összekapcsolásának, valamint a nemzeti hálózatok összekötésének fontosságát.

A Magritte, amelynek tagjai nagyságrendileg az európai erőművi kapacitások közel fele, míg a megújuló kapacitások kb. 30% felett rendelkeznek, egy korábbi közleményében arra mutatott rá, hogy a jelenlegi piaci és szabályozási környezetben mindhárom főbb energiapolitikai célkitűzés sérült az Európai Unióban. A versenyképesség tekintetében az energiaszámlák a háztartások számára 17, míg a vállalati szegmens számára 21%-kal lettek magasabbak. Az energiabiztonság érdemben gyengült, miután a működési környezetnek betudhatóan közel 51 000 MW-nyi erőmű működését kellett felfüggeszteni, míg a klímapolitika témakörénél 2011 és 2012 között 2,4%-kal emelkedett a közösségi CO2-kibocsátás. A csoport ezen érvek mentén már tavaly novemberben is a megújulók - normál piaci környezetbe történő - beintegrálásáért, a meglévő kapacitások preferálásáért (szemben az új telepítésekkel szemben), és az európai karbonpiac megerősítéséért lobbizott Brüsszelben.

www.portfolio.hu/vallalatok/energia/felnek_az_energiacegek_9_pontos_levelet_irtak_az_europai_tanacsnak.2.196732.html