Hírek

Csak három EU-ország nem épít új szélerőműveket 2030-ig, Magyarország az egyik

2020.08.13 Forrás: Portfolio.hu

Megduplázódhat 2030-ig az Európai Unióban telepített szélerőmű kapacitás nagysága, de a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez ennél is gyorsabb növekedésre lenne szükség. A következő évtizedben csak három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, köztük Magyarország, így még hátrébb csúszhatunk a szélerőmű flotta nagysága alapján felálított rangsorban - derül ki a Wind Europe iparági szervezet jelentéséből. A járványhelyzet miatt a turbinagyártásban és -összeszerelésben jelentkező zavarok ellenére sem esett vissza a szélerőművek telepítésének intenzitása 2020 első félévében Európában. A kihívásos gazdasági környezetben rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására, miközben a kontinesen működő turbinák rekord mennyiségű villamos energiát termeltek.

A szélenergia európai jövőjének feltérképezése érdekében a WindEurope áttekintette és összesítette az uniós tagországok Nemzeti Energia- és Klímaterveiben (NEKT) rögzített célkitűzéseket. A szervezet a jelenlegi és 2030-ra a NEKT-ek alapján várható kapacitások összevetése mellett azokat a kulcsterületeket is értékelte, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a szélenergia szektor fejlődése szempontjából: aukciós menetrendek, villamosenergia-hálózatok és piacok, engedélyezés és az élettartam vége, elektrifikáció, vállalati megújuló energia beszerzési megállapodások (PPA), kutatás és innováció.

A jelentés szerint 2019 végén az EU-ban - az Egyesült Királyságot már nem számítva - összesen mintegy 168,5 GW szélerőmű kapacitás működött, melyből 156,5 gigagawattot a szárazföldön telepített turbinák tették ki. A NEKT-ekben rögzített célszámok alapján 2030-ra az uniós szélerőmű kapacitás közel 340 GW-ra bővülhet (268,63 GW onshore és 71,27 GW offshore), vagyis a fenntarthatósági célok eléréséhez szükségesnek tartott évi 20 gigawattos tempónál lassabb növekedés várható.

Az egyes országok jelenlegi szélerőmű-állományának nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a maga 0,3 GW körüli kapacitásával csak Ciprust (0,2 GW), Luxemburgot (0,1 GW), Szlovákiát és Szlovéniát (egyaránt 0,003 GW), valamint a szélerőművel nem rendelkező Máltát előzi meg. A jelenlegi hazai kapacitás nagysága megegyezik Csehországéval és Észtországéval. Új szélerőművet Magyarország nem tervez építeni 2030-ig, - amivel Ciprus és Málta társaságában az EU három legkevésbé ambiciózus tagállama közé tartozik - az energia- és klímastratégi dokumentumok szerint viszont legalább a már működő kapacitások felújítása, illetve élettartamának meghosszabbítása várható. A NEKT első változata alapján ugyanis 2030-ra teljesen eltűntek volna Magyarországról a szélerőművek.

A 2030-RA ÍGY VÁRHATÓ MINTEGY 0,33 GIGAWATTOS KAPACITÁSÁVAL MAGYARORSZÁGNÁL CSAK LUXEMBURG (0,3 GW), SZLOVÉNIA ÉS CIPRUS (EGYARÁNT 0,2 GW), ILLETVE MÁLTA (0 GW) RENDELKEZIK MAJD KISEBB SZÉLERŐMŰ FLOTTÁVAL.

szelenrgia_ma1

A szélenergia ki nem használt lehetőséget jelent Magyarország számára az Európai Bizottság magyar kormányzati terveket értékelő tavaszi jelentése szerint, és ez egybevág a témában legutóbb született meghatározó tanulmány megállapításaival is. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019-es tanulmánya a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellezi, illetve elemzi különböző erőművi forgatókönyvek mentén.

ESZERINT 2030-RA A HAZAI ELMÉLETI POTENCIÁLT ÉS MÁS SZEMPONTOKAT IS FIGYELEMBE VÉVE 2030-RA MAGYARORSZÁGON AKÁR 1500-2500 MW-RA IS EMELKEDHETNE A BEÉPÍTETT SZÉLERŐMŰ KAPACITÁS.

szelenergia_ma2

A témában korábban született hasonló anyagok szintén arra utalnak, hogy a jelenleginél jóval nagyobb szélerőmű kapacitás is gazdaságosan működhetne Magyarországon. Az MVM csoporthoz tartozó Mavir villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító 2008-as tanulmányában úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése Magyarországon. Az azóta eltelt több mint tíz évben azonban mind a szélturbinák, mind a rendszer szabályozhatását elősegítő technológiák hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiaknál jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni, a villamosenergia-rendszerbe pedig a fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal nagyobb, nehezen szabályozható megújuló energia kapacitást lehet integrálni.

Jelenleg összesen körülbelül 330 MW a magyarországi szélerőművi kapacitás. A Mavir adatai szerint 2019-ben a Magyarországon termelt villamos energia 2,15 százaléka származott szélerőművekből, míg az ország fogyasztásának 1,56 százalékát fedezte a szélenergia. A legutolsó szélerőmű azonban a 2010-es évek elején épült itthon, azóta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt. A megújuló energia támogatási (Metár) tendereken ugyan elvileg szélerőmű-beruházásra irányuló ajánlatok is benyújthatók, azonban a hazai szabályozási környezet által támasztott feltételeket gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, hiszen szélerőmű lakott terület határához legközelebb 12 kilométerre építhető.

III

Járványálló szélenergia

Noha - nagyrészt a járvány miatt - a szektor első féléves működési körülményei sokféleképpen jellemezhetők, csak éppen szokásosként nem, ennek ellenére a fő mutatók meglepően egészséges képet tükröznek. Az időszak során összességében 5,1 gigawatt új szélerőművi kapacitást telepítettek Európában, melyből 3,9 GW a szárazföldön, a fennmaradó rész offshore jött létre. Míg az új szárazföldi (onshore) kapacitás nagysága valamelyest meghaladja az elmúlt három év 3,7 gigawattos átlagát, addig az offshore telepítések némileg elmaradtak attól (1,5 GW). Az új szárazföldi szélerőmű-kapacitás legnagyobb része Németországban (587 MW) és Franciaországban (494 MW) valósult meg, míg az offshore telepítésekben az Egyesült Királyság vitte a prímet (483 MW), melyet Belgium (235 MW), Hollandia (224 MW) és Németország követett (213 MW).

A járvány az adósság költségét is emelte rövid távon, ami a gyengébb hitelminősítői besorolással rendelkező kelet- és dél-európai államokban likviditási feszültségeket is előidézett az iparágban. A kihívásos gazdasági környezet ellenére a fejlesztőknek rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült bevonniuk új szélerőműparkok finanszírozására, melyből az offshore projektek 11 milliárd euróval részesültek. Az onshore szélenergia projektek finanszírozása ugyanakkor 3,3 milliárd euróra esett vissza a 2019 első félévében elért 4,9 milliárd euróról.

A járvány legrosszabb időszakában számos európai országban 25 százalékkal zuhant a villamosenergia-felhasználás, és miközben a nukleáris és gázos alapú termelés alacsonyabban alakult - nem beszélve a szénről - , addig a szélenergia előretört.  Az Európai Unió 2020 első hat hónapjában rekord mennyiségű szélenergiát termelt, így az időszak során a teljes európai villamosenergia-felhasználás körülbelül 17 százalékát a szélerőművek termelése fedezte, az ágazat számára különösen kedvező időjárási viszonyokat hozó februárban pedig ez az arány 24 százalék volt. (A napenergiával és a többi megújulóval együtt pedig a szélenergia már az EU áramtermelésének nagyobb részét adta az első félévben, mint a fosszilis források együttesen.) A szélenergia ugyanakkor még jelentős kiaknázatlan lehetőségeket rejt Európa számára; a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2019-es World Energy Outlook jelentése szerint az Európai Unió offshore, vagyis tengeri szélenergia technikai potenciálja (33 844 TWh)közel tizenkétszer nagyobb, mint a közösség jelenlegi villamosenergia-igénye (2884 TWh).

szelenergia_ma4

Egyedülálló helyzetben

Az Európai Zöld Megállapodás, illetve a 2050-es klímasemlegesség céljának eléréshez a kontinensen évente mintegy 20 GW új szélerőművi kapacitás üzembe helyezésére lenne szükség, és bár a második félévben jellemzően több új turbinát telepítenek, ezzel együtt a WindEurope aktuális várakozásai szerint az általa eredetileg 2020 egészére előre jelzett 17,7 gigawattnál hozzávetőleg 20 százalékkal kisebb lesz az éves adat.

Az európai szélenergia-ágazat a társaság szerint egyedülálló pozícióval rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon a gazdaság "jövőálló" fellendítéséhez a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási tervkeretében, amelynek 30 százaléka zöld beruházásokra - egyebek mellett elektrifikációra, megújuló energiaforrásokra, tárolásra és hidrogéntermelésre lett elkülönítve. Ez, erősítve az értékláncokat, a zöld technológiák és a klímavédelem területén vezető pozíciót biztosíthat Európának a WindEurope szerint. A helyreállítási alap forrásainak eléréséhez a tagállamoknak úgynevezett nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük és benyújtaniuk az Európai Bizottság részére 2021 áprilisáig. A tagállamoknak ezekben a 2050-es klímasemlegességi céllal összhangban lévő beruházási és reform prioritásokat kell kijelölniük.