Hírek

Az EU elégedetlen a magyar klímatervvel

2019.06.20 Forrás: Index.hu
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a tagállamok által az év elején benyújtott nemzeti energia- és klímatervek értékelését. Magyarország tervezetéről korábban már zöld szervezetek is meglehetősen elmarasztaló kritikát fogalmaztak meg. Véleményük szerint süt róla, hogy csak annyit hajlandók lépni a fenntarthatóbb, környezetbarátabb energiaipar felé, amennyit nagyon muszáj. Most kiderült, hogy az Európai Bizottság is egyetértett a kritikák jó részével.

A magyar kormány idén januárban nyújtotta be az Európai Bizottságnak a nemzeti energia- és klímaterv tervezetét, amelyet májusban tettek közzé. A dokumentum benyújtása uniós kötelezettség miatt volt szükséges, ugyanis a Bizottság már több mint két éve meghirdette az úgynevezett téli energiacsomagot, amelyben számos éghajlatvédelmi javaslat mellett nemzeti klímatervek megalkotását kérte a tagállamoktól. A dokumentumnak azokat a lépéseket kell (vagy legalábbis kellene) tartalmazni, amelyet az ország tervez az elkövetkező évtizedekben, annak érdekében, hogy a bolygó lakható maradjon.

A Bizottság minimum követelményeket is megfogalmazott, amelyek alá nem mehettek a tagállamok. Ezek szerint az országoknak az 1990-es értékhez képest 2030-ig legalább 40 százalékos üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést kellett vállalniuk, emellett a megújuló energiaforrások arányát legalább 20 százalékra kellene feltornászniuk, és a 2030-as energiafelhasználásnak nem szabad meghaladnia a 2005-ös értéket. Az ezen feltételek ismeretében elkészített tervezet vállalásait aszerint kell bátornak, elhivatottnak, vagy éppen megúszósnak tekinteni, hogy mennyiben haladják meg a minimum követelményeket, amelyek egy jóindulatú kettes alának tekinthetők.

A magyar energia- és klímatervet nem éppen a féktelen forradalmi hevület jellemzi. A dokumentum szerint 2030-ig a szén-dioxid (és egyéb üvegházgázok) 52 százalékos csökkentését vállaljuk, de 85 százalékra törekszünk. Bár abban az írók sem hisznek a megfogalmazás alapján, hogy ennek bármennyi valós esélye lenne. A megújulók esetében pedig vállaljuk azt a 20 százalékot, ami a kötelező minimum egyébként is.

2016-ban egyébként a megújuló energiaforrások részaránya a fűtési energia előállításában 20,76 százalék, a villamosenergia-termelésben 7,2, míg a közlekedésben 7,44 százalék volt. Az első érték egész combosnak tűnik, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a fűtési célú megújuló energiaforrás szinte teljes egészében a fatüzelést jelenti, ami azért nem nevezhető a jövő világmegváltó megoldásának - még ha szigorú értelemben képes is megújulni. A távfűtés energiafelhasználását a hatékonysági intézkedések helyett ironikus módon valószínűleg maga a felmelegedés fogja mérsékelni: az előrejelzések szerint 2030-ig 20 százalékkal csökkenhet a fűtésre fordítandó energia.

A dokumentum fő érvelése szerint azonban nem vagyunk olyan helyzetben, hogy túlzott változtatásokat legyünk képesek (vagy inkább akarjunk) végrehajtani az energiatermelési rendszerünkben. Leírják, hogy Magyarország földrajzi adottságai, valamint a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvez.

Ezért a villamosenergia-ellátást egy biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni. Az ellátásbiztonság szavatolásában és a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában kulcseszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás.