Hírek

A szomszéd megújulója nem mindig zöldebb

2014.07.07 Forrás: Bruxinfo.hu

A kormányok nem kötelesek támogatni a más tagállamokból származó megújuló energiaforrásból előállított és importált energiát– mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság. Az ítéletnek az alperes svéd kormánynál is jobban örülnek Berlinben, ahol most abban bíznak, hogy Brüsszel meghátrál az új német zöldenergia-törvény körül kibontakozott vitában.

Papíron a svéd kormány győzelmével zárult kedden az Európai Bíróságon a per, aminek azt kellett tisztáznia, hogy Svédország megtagadhatta-e a nem a területén termelt zöldenergia támogatását, miközben az országon belül hasonló módon előállított villamos energia előállítását szubvencionálja. A luxemburgi bírák svéd kormány gyakorlatának igazat adó ítéletét követően ugyanakkor Berlinben is fellélegeztek, mert a döntés elháríthatja a legfőbb akadályt az új német zöldenergia-törvény útjából.

A luxemburgi bírák a bíróság főtanácsnokának januári véleményével szembemenve úgy döntöttek, hogy az uniós joggal összeegyeztethető a zöld energia belföldi előállítását támogató svéd rendszer. Amiből az is következik, hogy Stockholmnak jogában állt a külföldről importált megújuló energia előállításától megtagadni ugyanazokat a szubvenciókat, amelyeket belföldön hasonló célból nyújt.

Az ügy előzménye, hogy az Ålands Vindkraft finn társaság villamosenergia bizonyítványok kiadását kérte a svéd hatóságtól az Åland szigeteken (Finnország) található szélerőműparkjához. E kérelmet azzal az indokkal elutasították el, hogy kizárólag a Svédországban található erőművek üzemeltetői számára adhatók ki ilyen bizonyítványok.

Az Ålands Vindkraft a svéd bíróságok előtt megtámadta ezt a közigazgatási határozatot arra hivatkozva, hogy az áruk szabad mozgásának elvével ellentétes a villamosenergia bizonyítványok svéd rendszere. E társaság szerint e rendszernek az a hatása, hogy a villamosenergia fogyasztás svéd piacának közel 18% át a zöld villamos energia svédországi termelői számára tartja fenn, mégpedig a más tagállamokból származó villamosenergia behozatal hátrányára.

Az ügyben eljáró a linköpingi közigazgatási bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy megfelel e az uniós jognak a villamosenergia bizonyítványok svéd rendszere.

A válasz annak ellenére is igen volt, hogy a luxemburgi bírák is elismerték, hogy a svéd rendszer az áruk szabad mozgása korlátozásának minősül. A testület szerint ugyanakkor a korlátozást közérdekű célok igazolják, amelyek a környezet védelme és a klímaváltozások elleni harc céljából a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására irányulnak. A Bíróság ezzel összefüggésben elismeri, hogy a kitűzött cél elérése érdekében igazolt, hogy a zöld energiára való átállást támogató intézkedések a fogyasztás szakasza helyett inkább az előállítás szakaszát célozzák. A bírák szerint az uniós jog jelen állapotában Svédország jogszerűen tekinthette úgy, hogy ugyanezen célok érdekében a nemzeti támogatási rendszer igénybevételét a belföldön előállított zöld villamos energiára kell korlátozni.

A Bíróság arra is emlékeztetett, hogy az irányelv nem kötelezi a valamely támogatási rendszert választó tagállamokat arra, hogy kiterjesszék e rendszer előnyeit a más tagállamok területén előállított zöld villamos energiára. Következésképpen a svéd támogatási rendszer összeegyeztethető az irányelvvel.

Ennek a verdiktnek legalább annyira örültek Berlinben, ahol attól tartottak, hogy ezzel ellentétes döntés esetén a Németországgal szomszédos országok zöld energia termelői is profitálhatnak a nagyvonalú német megújuló energia támogatásokból, aminek valóságos árrobbanás lett volna a következménye, miután a szubvenciók beépülnek a fogyasztók által fizetett árakba, amelyek már így is nagyon borsosak.

Joaquín Almunia, az EU versenypolitikai biztosa ráadásul nyomást gyakorolt a berlini kormányra a rövidesen hatályba lépő zöldenergia-törvény olyan módon történő módosítása érdekében, hogy a külföldről behozott megújuló energia is mentesüljön a különdíj megfizetésétől, ahogy a belföldön előállított megújulók. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a megújulókba befektető német cégek visszatérítést kapnak, míg a külföldiek nem.

Érthető volt tehát Sigmar Gabriel gazdasági miniszter megkönnyebbülése, aki a luxemburgi bírák ítélete után abból indul ki, hogy az Európai Bizottság német zöldenergia-törvénnyel szemben felhozott kifogásai okafogyottá váltak. A kereszténydemokratákkal és bajor keresztényszocialistákkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták pártelnöke tehát úgy véli, hogy az Európai Bíróság ítélete a német kormány álláspontját igazolja Brüsszellel szemben.

Joaquín Almunia azonban nem tette ki a fehér zászlót, és szóvivője útján azt üzente, hogy a bírák döntése alaposabb elemzésre szorul, mégpedig elsősorban annak fényében, hogy a Bíróság megállapította, hogy a svéd támogatási rendszer korlátozza az áruk szabad áramlását.