Hírek

A szélmentes Magyarországot elborítják a napelemek?

2020.01.13 Forrás: www.greenfo.hu

A jelek szerint az utolsó pillanatban a kormányfő elgáncsolta a szélerőművek visszatértét lehetővé tévő tárcaterveket. A rezsi viszont nem nő. De vajon miért gyűlöli Orbán Viktor a székturbinákat?

A jövőben alighanem hozzá kell szoknunk a mindent elborító napelemek látványához. Legalábbis ez következik az egyik, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján felvillantott ábrából. A téma két kormányzati felelőse a kabinet január 8-i ülésén elfogadott új, 2030-as Energiastratégiát mutatta be. Igaz, magát a dokumentumot csak a jövő héten teszik közzé. A pár pillanatra felvillantott grafikon 2040-re minden korábbinál több, körülbelül 12 ezer megawatt (MW) napelemmel számol. Ez számításaink szerint mintegy 44 ezer focipályányi terület, több mint az összes hazai erőmű jelenlegi termelési képessége – ezen belül a Paksi Atomerőmű hatszorosa -, illetve 12-szer nagyobb az országban jelenleg termelő, közel ezer MW-ot kitevő napelemeknél. E változatban ráadásul szélerőművek szinte egyáltalán nem szerepelnek.

Amiként arról a Népszava korábban beszámolt, a stratégia korábbi változata a legjobb megoldásként 2040-re még 2700 MW-nyi szélerőművel számolt. Bár a rejtélyt tegnap se sikerült tisztázni, tény: Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelműsítette, a magyar kormány továbbra sem kíván új szélerőműveket engedélyezni. A kormányfő szerint a rendelkezésre álló költségvetési források szűkössége miatt hosszú távon csak az atom- és a napenergiát támogatják. A földhőt és a biomasszát is megemlítve nagyjából ugyanerre hivatkozott a lap kérdésére Kaderják Péter is. Igaz, az államtitkár hozzátette, azért a jelenlegi – mintegy 330 MW-nyi – összesített szélerőmű-teljesítményt hosszú távon fenntartanák. (Megjegyzendő: a magyar kormány ebbéli álláspontját széles szakmai értetlenség övezi, hisz Magyarország adottságai teljes mértékben alkalmasak szélkerekek telepítésére. Ráadásul semennyi napelem nem képes fedezni az ország szürkületkori-hajnali áramszükségletét.)

Kaderják Péter csípős szavakkal illette az Energiastratégia egy korábbi változatát bemutató tudósításunkat, ami nem hivatalos, így szerinte “nem létező” dokumentumon alapult. Ez a káros gyakorlat, úgy véli, megzavarja a gondolkodást. (Ugyanakkor nem cáfolta, hogy létezett korábbi, nem végleges változat, aminek előzetes jellegét magunk is jeleztük.) Az államtitkár azt sem tagadta, hogy – legalábbis a korábbi változatokban – szerepelt a rezsirendszer korszerűsítésének, átalakításának terve, tőzsdei árakat tükröző, hatékonyságra ösztönző tarifákkal- írta a Népszava.
A lap kérdésére – a miniszterelnökkel egybecsengően – leszögezte, hogy ez egy család számára se jelentene áremelést. Szavai szerint a lakossági áram- és gáztarifák most “a helyükön vannak”, így az áremelés kérdése nem időszerű. Hozzáfűzte, továbbra sem tilos olcsóbb, a hatósági áras rendszeren kívüli, háztartási csomagokkal előállni. Felvetésünket, miszerint ilyen lakossági ajánlat nem létezik, az állami árak versenyképességének bizonyítékaként értelmezi. (Pontosabban egy olyan, nagy gázfogyasztású családoknak szóló E.ON-ajánlat ismert, amit Németh Szilárd Fidesz-alelnök 2018 elején a parlamenti választásokba való beavatkozásként élt meg.)

Miközben az Energiastratégia általunk ismert korábbi változatában 2030-ra még az áramtermelés 80 százalékának szén-dioxid-kibocsátás-mentesítése szerepel, Kaderják Péter szerint – Orbán Viktorhoz ismét híven – a cél a 90 százalék. Kérdésre, hogy ha 2030-ra 1990-es alapon 40 százalékkal csökkentenék az ország szén-dioxid-kibocsátását, viszont jelenleg már 32 százalékon állunk, ellenben csak a Mátrai Erőmű addig tervezett leállítása 14 százalékot hoz, miért nem vállalnak többet, felhívta a figyelmet, hogy a 40 százalék a legalsó cél. Most várják a különböző érintettek javaslatait. Kapcsolódó felvetésünkre, hogy míg a – szerdán szintén elfogadott, a 2030-as, EU-szabvány szerinti klímacélokat tartalmazó – Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) korábban közzétett tervezete 2030-ra akár a közlekedési légszennyezés 50 százalékos növekedését sem zárta ki, addig az Energiastratégia-tervekben már 5 százalékos csökkentés szerepel, tisztázta, hogy azóta teljesen átdolgozták a NEKT-et. Palkovics László és Kaderják Péter bevezető szavaikban egyértelművé tették: bár az új Energiastratégia alapvetően 2030-as terveket tartalmaz – 2040-es kitekintéssel -, a fő cél a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérése.

A most elfogadott anyagokon alapuló, a 2050-es útitervet tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) ez év végéig fogadják el. Miközben megismételték, hogy eme alkalmazkodás 50 ezer milliárdot igényel, kérdésre sem tisztázták ennek belső összetételét és EU-támogatási igényét. Igaz, Kaderják Péter érzékeltette, hogy a terv a GDP évi 2,5 százalékára rúgó (vagyis ezermilliárdos) többletkiadást igényel, amihez a magángazdaság hozzájárulása is szükséges. Változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU e pénzeket ne a szegényebb tagállamok felzárkózási alapjaiból kanyarítsa le, hanem a nagyobb szennyező államok-cégek fizessék be.
További központi jelszavak a fogyasztóközpontúság, a fenntarthatóság, az energiafüggetlenség, a behozatal csökkentése és a minél több energia- (főképp gáz-) forrás, a hatékonyságnövelés, az épületkorszerűsítés, valamint a háztáji energiatermelés, a kutatás-fejlesztés, így például a hidrogénipar ösztönzése, de szó esett az elektromos közlekedésről és a lakások “okosításáról” is.

Kaderják Péter azt az – elsőként szintén a Népszava által nyilvánosságra hozott – elképzelést is megerősítette, hogy felülvizsgálnák az energiaipar többletadóit. Arra a kérdésre, hogy miben áll a kormányfő szavai szerinti kereszténydemokrata környezetpolitika, Palkovics László kifejette, hogy a “teremtett világot” védenék.