Hírek

A szélenergia támogatásáról, és a fogyasztói árakra gyakorolt hatásáról

2011.04.26 Forrás: MSZIT

Összefoglaló: A környezetbarát energiatermelés szabályozási és támogatási rendszerének problémáiról és átalakításáról szóló sajtóhírekben félrevezetően jelenik meg a szélenergia támogatása által a fogyasztókra gyakorolt hatása. A szélenergia hazai energiaforrás, melynek fokozottabb használata csökkenti Magyarország orosz földgáztól való függését, a külső árhatásoknak való kitettségét, növeli a környezetbarát módon megtermelt villamosenergia részarányát, így nem csak hozzájárul hazánk nemzetközi és uniós kötelezettségeinek teljesítéséhez, de piacon értékesíthető széndioxid kvótát is termel. A szélenergia támogatása a fogyasztók számára szinte érzékelhetetlenül minimális terhet jelent, hiszen kilówattóránként mindössze 0,176 Ft jut a szélenergia termelőkhöz, ami egy átlagos magyar háztartás 48,54 Ft/kWh díjának 0,35 %-a.

A szélenergia hazai, tiszta energiaforrás, ami hozzájárul az energiaimport csökkentéséhez, és a károsanyag kibocsátás csökkentéshez. Légszennyezettségi adatok az egészségügyi határérték közelében, füst, szmogriadó Magyarország nagyvárosaiban - erről szóltak a hírek 2011 januárjában. Az emberek többsége tehetetlen aggodalommal figyeli ezeket a híreket. Közben pedig a Magyarországon beépített 330 MW összteljesítményű szélerőmű kapacitás hozzájárul egy élhetőbb környezet megvalósításához. A szélerőműveknek ugyanis egyáltalán nincs károsanyag kibocsátásuk, csökkentik az üvegházhatást azáltal, hogy fosszilis energiatermelést váltanak ki. A hazai szélenergia-potenciál alapján a szélenergia hasznosítása kulcsfontosságú szerepet játszhatna a tiszta, élhető, egészségesebb környezet megteremtése érdekében.

A szélenergia támogatása minimális fogyasztói terhet jelent. Sokszor sajnos téves állítások jelennek meg a sajtóban, miszerint a szélerőművek jelentősen drágítják a fogyasztói árakat. Valójában azonban a szélenergia fogyasztói árakra gyakorolt hatása minimális.

A Magyar Energia Hivatal 2010 első félévének villamos energia termelés adataiból, a KÁT átvételi árból és a KÁT támogatás mértékéből meghatározható a szélerőműveknek a fogyasztói árra gyakorolt hatása. 2010. I. félévében a villamos energia fogyasztás 17.717 GWh volt. Ebből a szélenergia 230 GWh, melynek támogatása a KÁT kasszából 3,126 milliárd Forintot tett ki.

2010 január elsejétől átlagosan egy magyar háztartás 48,54 Ft-ot fizetett kWh-ként az áramért, aminek nettó értékéből 0,176 Ft/kWh támogatást biztosít a fogyasztói ár a KÁT rendszeren belül működő szélerőművek számára. A szélerőmű üzemeltetőktől 2010-ben nettó 29,28 Ft/kWh-ért vették át a megtermelt villamos energiát.

A jelenlegi támogatási rendszer szennyező termelőket részesít előnyben, és igazságtalan támogatásokat is nyújt, amelyeket meg kell szüntetni. Összehasonlításként az olyan, szintén a villamos energia fogyasztói árában többletként jelentkező támogatás jellegű tétel, mint például a szénpiaci szerkezetátalakítás támogatása, a fosszilis tüzelőanyagot használó, tehát környezetszennyező Vértesi Erőmű Zrt. életben tartásának költsége 0,2 Ft/kWh többletköltséget jelentett.

A szélenergia termelők nem kapnak beruházási támogatást, és hosszú távon csökkentik a fogyasztói árakat. Az üzemeltetők a piaci árnál magasabb KÁT árat csak a beruházás megtérülésének idejéig kapják, utána a szabad piacon értékesítik a megtermelt energiát. A jelenleg megtérült, szabad piaci áron értékesítő szélerőművek nettó 8-12 Ft/kWh áron értékesítenek, ez ugyanabban a nagyságrendben mozog, mint a már szintén megtérült Paksi Atomerőmű által termelt áram ára.

Magyarország a környező országokhoz képest a zöld energiában rejlő lehetőségek kiaknázásában is lemaradhat a versenyben. Nem véletlen, hogy Romániában 2010-ben egy év alatt 446 MW kapacitást építettek ki, és 2020-ra várhatóan 4000-5000 MW-nyi szélerőmű kapacitás fog üzemelni. A románoknak megéri jelenleg 15 eurócentet (40,61 Ft-ot) fizetni kilowattóránként a szélerőművekben megtermelt áramért, hogy később olcsón juthassanak teljesen tiszta forrásból elektromos energiához.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság partner a KÁT rendszer fair, a környezetbarát energiatermelést támogató, és a zöld iparba történő beruházások biztonságát segítő átalakításában és felhívja az érintett politikai és szakmai szereplőket a korrekt, tényeken alapuló kommunikációra és egyeztetésre.