Hírek

A németek annyira a dánok nyakába lihegnek, hogy nálunk is fordulni kezd a szélirány

2020.02.23 Forrás: Napi.hu

Rekordméretű növekedést produkált tavaly a szélenergiaipar. Az ismert gyártóóriások még tartják a lépést, de már itt is törnek előre a kínaiak. Ránk nézve viszont az a leginkább meglepő fejlemény, hogy Európában újból kiugróan magas lett a szárazföldi szélfarmok telepítési hajlandósága.

A világban tavaly összesen 60,7 gigawatt (GW) új szélerőművi kapacitást állítottak termelésbe, amivel a globális szélenergiapiac megközelíti a 700 GW méretet. Az újonnan üzembe helyezett szélturbinák több mint felét (55 százalékát) mindössze négy gyártó - a dán Vestas, német-spanyol Siemens Gamesa, a kínai Goldwind és az amerikai General Electric - adta - írta a Bloombergre hivatkozva a Renewable Energy World.

2018-ban még "csupán" 50 GW volt a rendszerbe került plusz szeles kapacitás, de az egy év alatt elért, több mint 20 százalékkal nagyobb ugrás eltörpül amellett a fejlemény mellett, hogy a szárazföldi - úgynevezett onshore - turbinák telepítési növekménye kiugróan magas, 88 százalékos lett.

A nagyok között a legnagyobb 2019-re is a Vestas maradt, de ennek leginkább a Siemens Gamesa tudatos piaci helyezkedése az oka. Az, hogy a tavalyi évben a német-spanyol cég inkább az offshore területekre összpontosított, ahol a korábbi negyedik helyről a másodikra lépett előre. A világ legnagyobb turbinagyártóinak Top10-es listáján azonban a Vestas csupán úgy volt az első, hogy a piaci részesedése a legnagyobbat (4 százalékot) esett, és így az "már csak" 18 százalékos. Az első öt helyezett változatlan maradt, de a kínaiaknak feltűnően erős évük volt: a Ming Yang (6.) a Windey (7.) és a Shanghai Electric (9.) is bekerült a Top10-be. A szélenergiát újult erővel a maga számára felfedező Egyesült Államokban az installált kapacitások mintegy fele a GE érdeme, így nem meglepő, hogy a vállalat odahaza piacvezető pozícióba került.

Érdekes fejlemény az USA-ban, hogy miközben a GE mintegy 40 százalékot vert a 2. helyezett, de a korábbi évhez képest csak stabil, növekedés nélküli pályát futó Vestasra, a 2018-as év 3. helyezettjét (Nordex) a Siemens Gamesa úgy lépte le, hogy közel megtriplázta a tavalyelőtti produkcióját.

Az onshore szélenergia termelési növekedés tavaly Amerikában volt a leglátványosabb (13,3 GW), de Európában (ha ide számolható Törökország és Oroszország is) sem volt sokkal kevésbé az (9 GW). Ugyanakkor az ázsiai-óceániai térségben ez a növekmény sokkal nagyobb méretű volt; meghaladta a 30 gigawattot. (Ami az offshore szélenergia piacot illeti: a Siemens Gamesa Európában tarolt - csak az Egyesült Királyságban több mint 2 GW új termelőerőt kötöttek a hálózatra.)

 

Még ezt is meg kell duplázni!

Európai szélenergia ügynökség (WindEurope) kicsit másként számolt, az ő jelentésük szerint összesen 15,9 GW új szélenergiát telepítettek 2019-ben a kontinensen, és ennek háromnegyede volt onshore szélenergia. Európa így 2020-ra azzal fordult rá, hogy a tavalyi villamos energia fogyasztásnak a 15 százalékát képes volt már szélből kielégíteni.

A legnagyobb növekményt az Egyesült Királyság érte el: összesen 2,4 GW szárazföldi és tengeri termelőerővel gyarapodtak. Spanyolország azonban kizárólag szárazföldön bővült 2,3 GW-nyit kapcsolt be, míg Németország (vegyesen) 2,2 GW-tal, Svédország és Franciaország viszont szintén kizárólag onshore (előbbi 1,6 GW, utóbbi 1,3 GW) plusz potenciált pakolt be a hálózatába. A 2019-es telepítések száma a WindEurope adatai szerint 27 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de még a tavalyi aránynak is meg kell dupláznia ahhoz, hogy elérhető legyen a Green Deal-ben kitűzött 2030-as uniós cél.

Mindezek azt is jelzik, hogy a technológia fejlettsége, az energetikai alternatívákat kereső gazdaságok, valamint a beruházási környezet - illetve: klímahelyzetből is levezethető nagyobb hajlandóság - egyre inkább képes közös nevezőre jutni. A szárazföldi szélenergia termelés ugyan kevésbé szól a mennyiségi és méretbeli határok folyamatos felülírásáról, mint az offshore területen, viszont van, ahol a kisebb méret ellenére az üzleti csomag kompenzálni tud. A turbinagyártók elkezdték felismerni, hogy az építések mellett vállalt hosszú távú karbantartási szerződésekkel ellensúlyozhatók az egységnyi termelési méretből fakadó tengeri-szárazföldi turbinák közti különbségek, mivel az onshore technológia kisebb szervizköltséggel, kiszámíthatóbb módon üzemeltethető.

Magyarország teljesen leszakadt

Mindez a jelek szerint Magyarországra is hatással van, noha a hazai szélenergiatermelés mostoha körülményeinek eredményeként mostanra Magyarország teljesen leszakadt Európáról.

2010 óta nem épülhetett idehaza új szélfarm, mert bár ígéret és előkészítés volt a 2006-ban kiadott 330 MW további bővítésére, végül 2016 őszétől a kormány rendeletileg tette lehetetlenné a bővítést. A tiltást nem írták szó szerint bele a jogszabályba, de az a kitétel, hogy a beépítésre szánt területektől legalább 12 ezer méter távolságot kell tartania az efféle infrastruktúráknak, ezt eredményezte:

A szélenergia ellenes kormányzati magatartást a legutóbbi időkig az energiastratégiai elképzeléseik is visszatükrözték: a tervek úgy szóltak, hogy a meglévő (329 MW) szélenergia potenciált fokozatosan kivezetik a magyar energiamixből (2025-re 100 MW alá, 2027-re 50 MW alá, 2030-ra pedig nullára csökkentve teljesen eltüntetik - ígérte a minisztérium). Az eddigi irányzékon azonban most már állítani kellett: a napokban az energia és klímastratégiára hivatkozva a Magyar Nemzet már azt az új gondolatot közölte, hogy:

a megújulók között feltünteti a stratégia a szélenergiát, amely a tervek szerint 2030-ban is a jelenlegi 330 MW körül alakul.

Ami a szakmai, energetika és gazdasági alapon számolt realitásokat illeti: az energiapiacon világszinten is elismert szakmai munkát végző Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellező tanulmányában azt írta, hogy Magyarországon a következő évtized elejére akár 2500 MW-ra is növelhető lenne a beépített szélerőmű kapacitás.