Hírek

2011 óta most állnak legalacsonyabban állnak az EU kibocsátásjogi egységek árai

2013.01.31 Forrás: bloomberg
Csökkenés az egyik bizottság múlt heti döntése nyomán következett be: 19,6 %-ot vesztettek értékükből az egységek

A 2011 június óta látott legnagyobb árcsökkenés azután következett be (január 21-25 között), hogy az Európai Parlament ipari bizottsága leszavazta az a tervet, ami a kibocsátási egységek (EUA) árnövekedését lenne hivatott elérni. 2013 decemberi kontraktusok pénteken 4,11 EUR/t-t kötődtek, míg egy héttel korábban 5,11 EUR/t volt az ár.

A parlamenti szavazás napján így az EUAk történelmi mélypontot értek el 2,81 EUR/t áron. Az ipari bizottság által elutasított terv célja az lett volna, hogy a kibocsátásjog kereskedelmi rendszert úgy változtassa meg, hogy az EU kereskedelmi rendszert (EU ETS) megerősítse. Az EU Bizottság 900 millió egység 2013-15-ös kibocsátását el akarta halasztani 2019-20-ra, így csökkentette volna az egységek - részben a gazdasági válság miatt kialakult - túlkínálatát, és így okozott szűkösséggel növelte volna az árakat. Ezen tervhez azonban előbb a Parlament és a Tanács jóváhagyása kellett volna.

Ugyanakkor a Parlament ipari bizottságának szavazása nem dönt el mindent, mert ez csak egy vélemény, nem kötelező érvényű. A környezetvédelmi bizottság február 19-én szavaz, a végső szövegről pedig április 15-én dönt a Parlament.

Érdekesség, hogy az egyes tagállamok álláspontja is nagyon eltér egymástól, és sokuknak nincsen kiforrott véleménye. Olaszország, Spanyolország, Franciaország támogatta a tervet, Lengyelország ellenezte. Nagy-Britannia támogatta a tervet, de 900 millió helyett 1,2 milliárd egység kibocsátását halasztotta volna el (tehát még szigorúbb lenne.) A legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Németországnak még nincsen egyértelmű álláspontja, de a Bloomberg News által megkérdezett hivatalnok szerint a terv abszurd, és nagyon sértené a német ipart.

A nemzetközi kibocsátásjog kereskedelmi rendszert a világ más országainak döntései is befolyásolják.

Japán bejelentette, hogy 2013 novemberben fogja nyilvánosságra hozni 2020-ig terjedő kibocsátáscsökkentési terveit. Japán nem csak abszolút értelemben nagy kibocsátása miatt fontos, hanem azért is mert a 2011 márciusi fukushimai atomkatasztrófa után 50 atomreaktorát leállította, ami miatt folyékony gáz imporja és kibocsátása is jelentősen növekedett.

Obama elnök újraválasztása az USA-ban szintén fontos tényező. Eskütételi beszédében az éghajlatváltozás elleni harocot a cikuls egyik prioritásának nevezte meg. Ugyanakkor mivel a washingtoni döntéshozók kétpárti patthelyzetben vannak, nem valószínű, hogy kötelező karbonkereskedelmi rendszer kerülne bevezetésre. Az USA-ban még számos fontos döntést kell még meghozni a kanadai palagáz-import engedélyezésétől, a széntüzelésű erőművek szabályozásának szigorításán keresztül az éghajlatváltozással érintett három legfontosabb pozició betöltéséig (USA Környezetvédelmi Ügynöksége, energia miniszter, belügy). Jó jel azonban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem aktív támogatójának számító John Kerry szenátor lesz a külügyminiszter. Kerry korábban javasolta egy kibocsátásjog kereskedelmi rendszer bevezetését.

Érdekesség: Az egyik legnagyobb marhahús fogyasztó Svédország (évi 87 kg/év) a marha tenyésztés karbonintenzitása miatt fontolgatja a marhahúsra kivetendő CO2 adó bevezetését. Ráadásul ezt az egész EU-ban bevezetnék.

Az eredeti cikk itt olvasható.