Hírek

Energiaforradalmat Magyarországon is! - Greenpeace sajtóközlemény

2016.12.18 Forrás: Greenpeace.org

2016. december 9. – A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem tudja kellőképpen elősegíteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrások, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják ezek terjedését. A Greenpeace Magyarország ezért tízpontos javaslatcsomagban gyűjtötte össze, milyen módosításokra van szükség, hogy idehaza is megkezdődhessen a világszerte már zajló energiaforradalom.

A most készülő megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere (METÁR) kiváló lehetőség arra, hogy új esélyt adjon a megújulók terjedésének Magyarországon. A Greenpeace értékelése szerint azonban a METÁR-tervezet és a vonatkozó további szabályozások jelenlegi formájukban nem elégségesek, helyenként pedig kifejezetten akadályozzák a megújuló energiák térnyerését.

A zöld szervezet tízpontos javaslatcsomagot állított össze [1], melyek lehetővé tennék, hogy a METÁR valóban a megújulós beruházások felfutását, a lehető legtöbbféle technológia alkalmazását, illetve az energiaárak csökkenését eredményezze.

A Párizsi megállapodás [2] értelmében gazdaságunkat legkésőbb az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kell tennünk. Ehhez a lehető legtöbbféle megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség. A Greenpeace sem a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit, sem a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig vállalt 14,65%-os megújulós célt, valamint az annak részeként vállalt 10,9%-os villamosenergia-termelésre vonatkozó célt nem tartja elegendőnek.

A jelenleginél jóval ambiciózusabb célok érhetőek el, ha visszavonják azokat a – METÁR-tól független – szabályozásokat, melyek akadályozzák a megújulók elterjedését (mint pl. a napelemadóként ismertté vált termékdíj, illetve az új szélenergiás beruházásokat indokolatlanul ellehetetlenítő szabályok). [3] A szélenergia korlátozása továbbá gazdasági kérdés is: a jelenlegi szabályozás akár évi 25 milliárd forinttal is megnövelheti a 2020-as célok elérésének költségét. [4] Ráadásul így a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben előirányzott 750 MW kapacitásmennyiséget se fogja használni az ország, pedig ez további rendszerfejlesztések nélkül is egyszerűen megvalósítható lenne. [5]

A megújulók hatékony terjedése csak tervezhető, kiszámítható támogatási rendszerekkel lehetséges. Egy tendernaptár publikálásával a piac és a lakosság is előre láthatná, milyen típusú és célú megújulóenergia-támogatások várhatóak, illetve ezeket milyen egyéb állami támogatásokkal (pl. lakossági energetikai pályázatok, hitelkedvezmények, beruházási támogatások) lehet összehangolni.

A fogyasztóknak, közösségeknek is kulcsszerep kell hogy jusson a megújuló energiahordozókra való átállásban. Az energiarendszer demokratizálásával az Európai Unió 2050-re 100%-ban átállhatna a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós áramszükséglet felét közösségek, háztartások állítanák elő. [6]  Kifejezetten a lakosság számára elérhető pénzügyi támogatásokra van szükség mind a megújuló energiatermelés, mind az energiahatékonysági és korszerűsítési beruházások terén.

„Az elkövetkező évtizedek energiagazdálkodását befolyásoló METÁR-nak átláthatóságot és hosszú távra szóló tervezhetőséget kell kínálnia a befektetők számára. A szabályozásoknak garantálniuk kell azt is, hogy a lakossági energiatermelők nem szorulnak ki az energiatermelésből. Kizárólag a megújulók hatékony növekedésével képzelhető el hazánk jövőbeli fenntartható és versenyképes energiaellátása” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace tízpontos javaslatcsomagja: http://greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Energiaforradalmat-Magyarorszagon-is/METAR-javaslatcsomag/

[2] A párizsi klímamegállapodás: http://bigpicture.unfccc.int/#content-the-paris-agreemen

[3] A nemzetgazdasági miniszter 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelete a Villamosmű Műszaki-Biztonsági  követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (I I I . 30.) GM rendelet és a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I . 22.) NGM rendelet módosításáról
A Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról
267/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[4] Mezősi, REKK:
http://nrgreport.com/cikk/2016/10/10/evi-25-milliardba-faj-a-szeleromuvek-mellozese

[5] Magyarország Megújuló Energia Hasznosítás Cselekvési Terve: http://2010-2014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

[6] Energy Citizens: http://bit.ly/energycitizenstudy